Az elmúlt hetven év békéjét köszönheti a világ a NATO-nak

Egy kiszámíthatatlan világban minden nap együtt dolgozunk azon, hogy megelőzzük a konfliktusokat és megőrizzük a békét – mondta Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a szervezet hetvenedik évfordulóján hétfőn Brüsszelben. A tagállamok külügyminiszterei ezt követően Washingtonban gyűltek össze kétnapos tanácskozásra, ahol az előzetes hírek szerint elsősorban a védelmi költségek növelésére összpontosítanak.

Jelenleg csupán hét NATO-ország teljesíti azt a 2014-ben rögzített elvárást, hogy a tagok GDP-arányosan 2 százalékot fordítsanak védelmi célokra. Donald Trump amerikai elnök keddi nyilatkozatában Németországot is megemlítette, kijelentve, hogy nem fizet annyit, amennyit kellene.

Az ünnepi konferencián a tehermegosztás mellett szó lesz az Oroszország jelentette fenyegetésről, a terrorizmus elleni harcról, a kiberháborúról és feltehetőleg Kínáról is. Az eseményen részt vesz Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter is – hangzott el a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában.

A NATO mindig jól válaszolt

A műsorvezető kérdésére, hogy mit köszönhet a világ a NATO-nak az elmúlt hetven évben, Nógrádi György és Gyarmati István biztonságpolitikai szakértők egybehangzón azt válaszolták: a békét.

Az utóbbi években rengeteg dilemma elé került a szervezet – hangsúlyozta Nógrádi, majd két ilyen kérdést emelt ki. Az egyik az „out of area”, a másik pedig a béke jelentése egy hidegháború utáni világban. A szakértő szerint a NATO minden alkalommal megtalálta a válaszokat, így nem véletlen, hogy Stoltenberget megerősítették posztján.

A főtitkár bevezetőjében felhívta a tagállamok figyelmét a védelmi kiadások minimum mértékére, amit Magyarország végrehajt, Németország viszont csak a 1,5 százalékos küszöböt vállalta, aminek az lett a következménye, hogy a CDU decemberben megválasztott elnöke, Annegret Kramp-Karrenbauer csúnyán összeveszett az amerikai nagykövettel, azzal érvelve, hogy a Németországban működő amerikai konszernek nem adóznak – fogalmazott.

A nemzetközi problémák bonyolódtak

A NATO és általánosságban a világ sosem volt kitéve ilyen sokféle és bonyolult veszélynek, mint most. Régen egyszerű volt a helyzet: a szovjet tankoktól, repülőgépektől, katonáktól kellett félni, majd jött a jugoszláv válság és a terrorizmus, amelyek – bár nem mérhetők össze a szovjet veszéllyel – bonyolult problémák – reagált Gyarmati István.

Most viszont – folytatta – minden rászakadt a NATO-ra, és túlzás nélkül állítható, hogy a mai katonáknak készen kell állniuk nagyméretű szárazföldi, harckocsis, légierős vagy tengerészeti hadműveletekre, de arra is, hogy egy távolról érkező kibertámadást kivédjenek, miközben az is kihívás, ha egy terrorista kést ránt London közepén.

Már-már egy szuperkatona képességeit kell felvonultatnia egy mai NATO-katonának – tette hozzá, majd megjegyezte: mivel ehhez még az Egyesült Államoknak sincs meg a kellő potenciálja, így elengedhetetlen, hogy a NATO tagországok együttműködjenek és megosszák a munkát.

Németországgal kapcsolatban Gyarmati gátlásosságot vél felfedezni, ami a szakértő szerint a második világháborúból maradhatott fent, és úgy gondolja, hogy a következő generáció már másként fogja látni a védelmi kiadások kérdését.

Az ukrán és az amerikai elnökválasztás befolyásolhatja az orosz politikát

Az orosz agresszióval kapcsolatban Nógrádi György azt mondta: a kontinens jelentős része, például a britek, a lengyelek, a skandinávok és a baltiak is, orosz veszélytől tartanak. Európa másik jelentős része ugyanakkor nem tart Oroszországtól. A Mueller-jelentés megmutatta, hogy nem működtek közre az oroszok az amerikai elnökválasztáson.

A biztonságpolitikai szakértő szerint Moszkva jelenleg az amerikai kapcsolatait próbálja rendezni, ez azonban nagyban függ attól, hogy Trump marad-e amerikai elnök jövőre is. Látható ugyanis, hogy a Trumpot körülvevő erők ma oroszellenes politikát folytatnak.

A Krímben lépésről-lépésre ugyanaz történt, mint amit a Nyugat 1999-ben Koszovóban csinált. Az egyik akciót a Kelet nem fogadja el, a másikat a Nyugat. Az oroszok már jelezték: ha Porosenko marad, akkor nem fognak tárgyalni vele. Megemelik az energia árát Ukrajna felé, ez a lépés pedig évente 3-4 milliárd dollárt venne el Kijevtől. Az ukrán elnökválasztás eredményhirdetéséig ezek a kérdések nyitva maradnak – fogalmazott.